Adventi finommotorozás

Minap megkeresett egy anyuka, aki elsős gyermekének írásképére panaszkodott. Azt mondta, hiába gyakoroltatja vele álló délután a "k" betűt, és a többit, a gyerek inkább bámészkodik, mintsem szebben írna. Megpróbáltam számára három percben összefoglalni a következőket:
- Az elsős gyerekek még kicsik, alig jöttek elő az óvodából. A kötelező óraszámuk meghaladja, vagy megegyezik a tanítóik óraszámával. Ezen felül a napköziben és a különórákon is teljesíteniük kell. Nekik nem ez lenne a dolguk, hanem a "gyerekség", a játék, a szabad tapasztalás. Ha hazaér végre, hagyd békén!

- Az íráskép kialakulása hosszú folyamat, ami egészen biztosan nem ér a végére az első évfolyam feléig. Ha azonban segíteni akarsz a gyermekednek, hogy könnyebben vegye az akadályokat, tetszetősebben, könnyebben írjon, inkább gyurmázz vele otthon, de ne folytassátok az iskolai feladatokat. A gyerekek akkor fogják kedvvel végezni az írásos feladatokat, ha az érdekli őket. Ha látják, hogy otthon ti is használjátok ezt az eszközt. Ha találnak üzeneteket a hűtőszekrényen, jegyzeteket a könyvlapok szélén, jókívánságokat az uzsonnás dobozban stb.
- A "szép" szubjektív kategória. Ha az írás olvasható, akkor betölti egyetemes funkcióját. A szabályosan kerek "a" betű semmilyen misztériumot nem hordoz.
- Az írás tudományának elsajátításához hosszú ideig (évekig) tartó  gyakorlás és rengeteg türelem szükséges.
 Advent van. A várakozás ideje. Jusson eszedbe ez, amikor belenézel a gyermeked füzetébe.
Amikor időtök engedi, inkább készítsetek ajándékot a nagymamának, vagy csak magatok kedvére. Nevezhetitek a finommotorika fejlesztésének is, de sokkal jobban esik, ha azt mondod, AJÁNDÉK.
Íme néhány ötlet képekben:

Játékos Adventi készülődést kívánok nektek!
Anett

Szerialitás és krumplinyomda

A szerialitás fejlesztése ritmikus vizuális, auditív és mozgásos sorok gyakoroltatásával zajlik (apró tárgyakkal, papír-ceruza feladatokkal, hangszerekkel, ... 
Ezek a mondatok nagyon komolyak és sok tudást feltételeznek. A gyermeked szerialitásának fejlesztése azonban nem kell, hogy misztikus ködökbe vesszen, játssz vele, vagy csupán hagyd, hogy olyat játsszon, ami ezt a területet erősíti. A következő játék csak egy a sok közül, a sorozat-alkotó játékokat vég nélkül lehetne sorolni. :) Elő a fantáziával! 

1. 

   Szóval, ha jól akarsz szórakozni óvodás, vagy kisiskolás korú gyermekeddel, és úgy szeretnél "okos" játékot játszani, hogy közben ne legyen "iskolaszag", vedd elő például a krumplis zsákot. Szükséged lesz még késre, tésztakiszúró formára, festékre és ecsetre, nagy méretű papírlapra és a végén takarítóeszközökre és mérhetetlen mennyiségű szappanra (ha eredeti színében kívánod viszontlátni a gyereket). Először fedd le reklámújsággal az asztalt, hogy megvédd. (Ezzel máris értelmet adtál némely újság létének.) Aztán vágjatok félbe egy közepes méretű krumplit, és nyomjátok bele a tésztakiszúró formát a krumpli így keletkezett sima oldalába. A kiszúró eltávolítása után -mintha szeletet vágnátok- a késsel körbe kell metszeni a krumplit, ügyelve arra, hogy a minta közepéig soha ne érjen a penge.

   

   Ha minden jól megy, a fölösleges szélek eltávolítása után máris a kezetekben tarjátok az első precíziós krumplinyomdát, ami azért jó, mert a kevéssé "ügyes kezű" gyerek számára is garantált a sikerélmény. (Igen, még apu is tudja! :)  )Ezek után már csak a festékezés, és a nyomdázás következik napestig, ami nem baj,  valamilyen szabályt követ. De ne te mondd meg a kölöknek, hogy nyuszi, süni, nyuszi, süni...Hadd kísérletezzen! Azt tapasztaltam, ha a gyereknek azt mondom, hogy csomagolópapírt készít, külön utasítás nélkül is ritmikus sorokat kezd nyomtatni. Nem biztos, hogy minden gyereknél bejön, de az enyémek  így működtek. A nagymama pedig nagyon fog örülni, ha saját készítésű csomagolásban veheti át az anyák napi ajándékot. Te ugyan takaríthatsz egész este, de azzal a kellemes gondolattal térhetsz nyugovóra, hogy talán nem akadémikus körítéssel, de mégis fejlesztetted a gyereked szerialitását, finommotorikáját, figyelmét és a kettőtök kapcsolatát!

   

   
   

A savanyú káposzta és a mágnes szerelme

Az úgy volt, hogy beszereztünk egy nagy adag savanyúságot. Amikor a műanyag vödör kiürült, kimostam, és félre raktam. Sokáig nem történt vele semmi, de kidobni nem akartam, mert a rendes pedagógus annyi fölösleges dolgot gyűjt a lakásában, amennyit csak bír. :) Aztán egy nap a kisebbik lányom kezébe vett egy filcet, és megkérdezte, hogy rajzolhat-e a vödörre...
-? ... Persze.
Az ő kacskaringóiból nőtte ki magát az ötlet, amely a következőképpen néz ki:
Végy egy átlátszó falú műanyag edényt (ásványvizes flakon is jó ), egy alkoholos filcet, és két mágnest!
Az edény oldalára rajzolj egy önmagába visszatérő utat, melynek vonala nem baj, ha hasonlít valamelyik tanult betű írott képére. A két mágnest helyezd el úgy az edény két oldalán, hogy egymást tartsák, a kívül lévő lesz az autó (környezettudatos családoknál bicikli ) amit vezethetünk az úton. A cél nem csupán az út követése, de azt is fel kell fedeznünk, hogy milyen tempóban húzhatjuk a mágnest a flakon falán, hogy a belül lévő le ne essen. Valamint, hogyan kell forgatnunk az edényt, hogy folyamatos legyen a haladás. Meglepően sokáig tudnak vele játszani a gyerekek, miközben boldogan fejlesztik a szem-kéz koordinációjukat, finommozgásukat. Nem baj, ha történet is kerekedik a játék mellé.