Hol vagyok?
Nagyon egyszerű, de nem igazán könnyű játék.
A játékvezető felszólítja a játékosokat, hogy nézzenek alaposan körül, jegyezzenek meg minden részletet az őket körülvevő környezetről. Körülbelül másfél, két perc elteltével a játékosok behunyják a szemüket, és a játékvezető kérdez: - Milyen színű a fal?
- Hány ablak van? ......
Nagyszerű időtöltés, miközben várakozunk a pályaudvaron, orvosnál, vagy az étteremben.
Változott valami!
A játékosok közül egy jól megnézi a többieket, majd kimegy a szobából. A bent maradottak egyvalamit változtatnak a ruházatukon, vagy a frizurájukon stb. Átöltöznek, kifordítva veszik fel a pólójukat, leveszik a fülbevalót...
Amikor a kiküldött társ visszajön, ki kell találnia, hogy mi változott.
Ez a játék már kicsikkel is játszható, akkor szembeszökőbb változást kell előidéznünk.
A vizuális emlékezet mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas.
Utánozás - majomszokás?
Már óvodában is érdemes a következő játékot többször játszani.
Egyszerű, rövid (kezdetben maximum hatütemes, de később lehet nyolc) mozdulatsort mutatunk be, s a kisgyerekeknek ezt kell leutánozniuk.
Például: leguggolok kétszer, majd felállok, fejemet balra, majd jobbra fordítom, vagy álló helyzetben kétszer tapsolok a fejem felett, majd kétszer a hátam mögött, majd kétszer a hasam előtt.
Persze a kevésbé "tornaórás" mozdulatok bevetése kötelező! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése