A következő kidobókat Leiner Károly tanító és gyógypedagógus gyűjtötte össze.
Háromudvaros kidobó – A változat
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labdák
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 3-3 fő
Előkészítés: A termet 3
részre osztjuk, melyeket paddal választunk el. A középső rész nagyságát
tanulóink dobástechnikája szabja meg: jobb képességű csoportok esetén a középső
rész nagyobb, gyengébben dobó gyerekek esetében ez a rész kisebb. A csapatok a
két szélső részben helyezkednek el.
A játék menete: Egyszerű
kidobó játékkal kezdődik, de: amennyiben a labda „megakad” középen,
abban az esetben be lehet szaladni érte. A játék elején hívjuk fel a
figyelmet a balesetveszélyre!
Aki hamarabb megszerzi ott a labdát, az
ellenfél padjától dobhat az általunk meghatározott módon. Amennyiben nagyon
kicsi a termünk, abban az esetben válasszuk a kétkezes dobásokat, vagy a
„gyengébbik” kezet! Természetesen alkalmazhatjuk az éppen tanított
dobásformákat is.
Szabályok:
·
Csak akkor futhatsz be, ha a labda megakadt középen
·
Ha mindkét csapatból beszaladtak, aki hamarabb megszerzi a
labdát, az a meghatározott dobásformával dobhat (természetesen azt is, aki
szintén beszaladt, de nem sikerült megszereznie és még nem ért vissza a
helyére)
·
A kidobott játékosok kiesnek a játékból
·
A játék nyilvánvalóan az ellenfél csapatának elfogyásáig tart
Háromudvaros kidobó – B1 változat
Annyiban különbözik az előbbi
változattól, hogy az eltalált játékosok nem esnek ki, hanem folytatják a
játékot a középső térben, ahol pókjárással (vagy az általunk meghatározott
mozgásformával) mozoghatnak és ettől függően megállapított dobással dobhatnak.
Ezeknek a játékosoknak passzolni is lehet, így jól fejleszthetőek a gyerekek
szociális kompetenciái is.
Szabályok:
·
Az első kieső játékos ha elfoglalta középen a
helyét, akkor már nem lehet befutni a labdáért (hiszen az balesetet okozhatna)
·
Csak a meghatározott helyzetben lehet dobni
·
A középen levő játékosoknak lehet passzolni,
akik a meghatározott mozgásformával mehetnek az ellenfél padjáig és onnan
dobhatnak.
·
A labdáért nem folyhat testi küzdelem: aki előbb
megérintette, „megszerezte”, azé a labda
·
A középen levő játékosok nem akadályozhatják
egymást a dobásban, de „védekezhetnek”, azaz törekedhetnek arra, hogy ne
kaphasson az ellenfél labdát saját társaitól (kiváló lehetőség a sportjátékok
mozgásformáinak gyakorlására)
Háromudvaros kidobó – B1 változat
Az előbbitől annyiban különbözik,
hogy amennyiben el akarjuk kerülni a „csatákat” a labdáért, akkor változtassunk
a szabályon: a kiesett játékos leül az ellenfél padjára, azon ülve
mozoghat oldalirányba, felveheti a labdát és a meghatározott dobásformával
dobhat is.
Háromudvaros kidobó – C változat
Különbség az előbbiekkel szemben:
a kidobott játékos átmegy az ellenfél csapatába és innentől kezdve azt erősíti.
Kiválóan alkalmazható eszköz a csapatszellem alakítására, a csapat kohéziós
erejének kialakítására, a megértésre, hogy nem az egyén a fontos.
Szabályok:
·
Amíg a kidobott játékos át nem ér új csapatának
térfelére és amíg háttal van, addig nem dobható
·
Szándékosan nem lehet kidobatni magát valakinek:
ezt értessük meg a gyerekekkel
·
A játéknak tulajdonképpen nincs győztese, és
mégis mindenki az, kivéve az utolsó embert az adott csapatból, hiszen egyik
csapat sem mondhatja el magáról, hogy győzött. Azonban játszhatjuk úgy, én így
szoktam, hogy a győztesek kapnak 1 pontot, és az győz /azok győznek, akik adott
számú játék alatt a legtöbb pontot gyűjtik össze. Így megelőzhető a szándékos
kidobatás is.
A fenti játékokat ( és a többi
labdajátékot is) játszathatjuk több labdával is; természetesen gyermekeink
képességeinek megfelelően.
Királylabda
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labdák, két zsámoly,
pad
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 3-3 fő
Előkészítés: a játékteret paddal két részre osztjuk, melyek
leghátuljában középen elhelyezünk egy-egy zsámoly. A zsámolyra elhelyezünk
olyan méretű labdát, mely a gyerekek képességeinek megfelel. Ezek a labdák
lesznek a királyok. A csapatok a két térfélen helyezkednek el.
A játék menete: Egyszerű
kidobó játékot játszatunk, de: kétféleképpen győzhetnek a csapatok
a, elfogyasztják az ellenfél csapatát
b, ledobják a királyt és ebben az esetben a
játék azonnal véget ér.
Szabályok:
·
A király lehet védeni, de ha nem tudják elkapni
a labdát, akkor természetesen kiesnek, hiszen az találatnak számít. Óriási
taktikai harc is ez, hiszen a gyereknek dönteni kell a saját esetleges
kiesésük (önfeláldozás) vagy a csapat vesztése árán.
·
Az eltalált játékos kiesik
·
A játék azonnal véget ér a király halála esetén:
így jól érvényesülhet a „Soha ne add fel!” szlogen, amelyre a gyerekeket
nevelem, hiszen egy játékos is győzhet egy egész csapat ellen, ha elég ügyes
Természetesen a játékot
variálhatjuk a király helyzetének, magasságának változtatásával, a király
méretével stb.
Kapitánylabda
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labda, két zsámoly,
pad
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 3-3 fő
Előkészítés: A játékteret
paddal két részre osztjuk, melyek hátsó negyedében elhelyezzük a zsámolyokat,
amikre felállnak a csapatok választott kapitányai, hasonlóan a
partizánjátékhoz: a csapat kapitánya az ellenfél térfelén levő zsámolyra áll. A
játék kis létszámnál is jól játszható, így legalább minden gyerek lehet
kapitánya csapatának.
A játék menete: Egyszerű
kidobó játékot játszatunk, de: a csapatok passzolhatnak kapitányuknak,
aki az általunk meghatározott dobással dobhat. Az eltalált játékosok kiesnek.
Csapatának elfogyása után a kapitány átmegy saját térfelére és (én 3 élettel
szoktam) meghatározott élettel bírva folytatja a játékot. A játék az ő bukásáig
tart.
Szabályok:
·
A kapitány le nem léphet a zsámolyról, de
izgalmasabbá tehetjük a játékot, ha engedjük, hogy felvehesse a földről azt a
labdát, amit még elér lelépés nélkül.
·
A csapatának elfogyása után a kapitányt illeti a
labda, akkor is, ha az az ellenfél térfelén maradt
·
A kapitány mögé elbújhatnak az
ellenfél játékosai, ha vállalják egy gyors és pontos passz kockázatát
Szőnyegkidobó – A változat
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labda,
talajszőnyegek, illetve bármilyen puha anyag
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 3-3 fő
Előkészítés: A játékteret
szőnyeggel / szőnyegekkel két részre osztjuk. A szőnyegeket keresztben tesszük
a terem közepére.
A játék menete: A csapatok
egyszerű kidobót játszanak, de: a kieső játékos elhelyezkedik a
szőnyegen az általunk meghatározott helyzetben( ülés, térdelés) és ott
folytatja a játékot. Lehet neki passzolni és természetesen dobhat is. Győz az a
csapat, mely kidobja az ellenfél összes játékosát.
Szabályok:
·
A szőnyegen levő játékos csak a meghatározott
helyzetben dobhat.
·
A labdáért verekedni tilos, azé, aki hamarabb
megszerzi.
·
A szőnyegen levő nem akadályozhatja a dobó
ellenfelet, viszont zavarhatja a még pályán levő ellenfelet keze feltartásával,
esetleg lába emelésével.
Figyeljünk arra, hogy a szőnyeg
felé guruló labdáért harc fog menni, ezért érdemes meghatározni a közlekedés
módját: pókjárás, négykézláb stb. A verekedő játékost szükségesetén állítsuk
ki.
Szőnyegkidobó – B változat
Az előbbitől abban különbözik,
hogy a szőnyegen levő játékos, hasonlóan a pókkidobóhoz, ha kidob valakit,
találat esetén visszaállhat csapatába: azonban ez eléggé „időigényes”: jól dobó
gyerekeknél sokáig tarthat.
Szőnyegkidobó – C változat
Egyszerű kidobót játszatunk, mely
hasonlít a háromudvaros kidobó C változatához (a gyerekek emberrablásnak
hívják), melyben a kidobott átmegy az ellenfél csapatába, de: az
általunk meghatározott mozgással (ehhez kell a szőnyeg). Ez lehet a talajtorna
idején egy gurulóátfordulás előre vagy hátra, egy repülő gurulóátfordulás stb.
Kiválóan alkalmas a játék ezeknek a mozgásanyagoknak a gyakorlására, de
maghatározhatjuk azt is, milyen izomerő-fejlesztő gyakorlatot és hány darabot
kell a szőnyegen végeznie: például két guggolás, egy fekvőtámasz stb.
Varázslabda
Ezt a játékot nagyon szeretik a
gyerekeink, bár szabályrendszere első hallásra bonyolultnak tetszik. A játék a
testi képességeken túl remekül fejleszti a szociális kompetenciákat, a
gondolkodást, taktikai érzéket.
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labda
Gyereklétszám: tetszőleges
A játék menete : Egyszerű kidobó
játék, de: minden játékos 2 élettel kezd. Nincsenek csapatok, tehát
mindenki mindenki ellen játszik. Akit eltalálnak, az elveszít egy életet,
amennyiben elfogyott az élete, akkor kiesik a játékból. Aki viszont eltalált
valakit, az szerez egy plusz életet magának. Győz az utolsó „életben” maradt
játékos.
Szabályok:
·
A labdával lépni nem lehet
·
„Összejátszás” tilos, ilyenkor vonjunk le egy
életet
·
Legfeljebb 3 élet szerezhető, ekkor következik a
varázslás, ha a játékos úgy dönt, hogy cserébe két életért varázsolni
fog. Elkiáltja magát: „Varázslás!”, erre megáll a játék, minden játékos feltartott
ujjakkal jelzi, mennyi élettel rendelkezik még. A varázsló megnevezhet valakit,
aki 1 életet ekkor elveszít. Így akár ki is ejthet valakit, vagy gyengítheti
azt, akit a legnagyobb ellenfelének tart. Ne feledjük azonban, hogy a varázsló
ekkor már újra 1 élettel fogja folytatni a játékot, tehát nagy a kockázat
számára. A játék nemcsak ügyességi, hanem taktikai játék is.
Hosszú
kidobó (Vár-kidobó) – A változat
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labda, padok
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 3-3 fő
Előkészítés: A játékteret
hosszában padokkal két részre osztjuk.
A játék menete: A csapatok
egyszerű kidobót játszanak, de: a kieső játékos feláll a padok tetejére
és ott folytatja a játékot: mozoghat a padokon, akadályozhatja az ellenfél
játékosát, dobni azonban nem dobhat. Győz az a csapat, mely kidobja az ellenfél
összes játékosát.
Szabályok:
·
Labdával nem lehet lépni, tehát passzolni kell.
Ezzel a sportjátékokat remekül elő lehet készíteni, és bizonyos sportjátékok
szabályainak megtanulása is könnyebben megy majd.
·
A padon levők egymást nem lökhetik, de helyet
cserélhetnek, ha ügyesek és összedolgoznak.
·
A padon levők nem léphetnek le a földre.
A játék a nagyon kicsi
tornaszobákban is alkalmazható, hiszen nyílt dobásokra nehezen lesz lehetőség.
A játék során az egyensúlyérzékelést is kiválóan lehet fejleszteni, én
többnyire ezzel a céllal is alkalmazom munkámban.
Hosszú kidobó – B változat
Annyiban különbözik az előbbitől,
hogy a padon levő játékosok is dobhatnak További változatban, ha nagyon kevés a
létszám, úgy is játszathatjuk, hogy aki a padon állva kidob valakit,
visszaállhat csapatába. Így meg tudjuk növelni a játék idejét és aktivizálni
lehet azokat is, akik gyakran „elkeserednek”, feladják a játékokat.
Zsinórlabda-fogyasztó – A változat
A mindenki által ismert
zsinórlabda játék változatáról van szó, melyben annak a játékosnak, aki nem
tudja elkapni a labdát, annak át kell mennie az ellenfél csapatába, így egyre
kevesebben lesznek a másik csapatban. Győztes csapat nincs, csak egyéni
győztesek: akik csapata „elfogyasztotta” az ellenfelet, azok 2 pontot, akik
utólag kerültek hozzájuk, 1 pontot kapnak. Több menet után alakul ki a végeredmény.
Zsinórlabda-fogyasztó
– B változat
A különbség az előbbivel szemben
az, hogy itt van győztes csapat, mert a labdát nem elkapó játékos végleg kiesik
a játékból.
A játékot izgalmasabbá tehetjük
különböző méretű és anyagú labdák alkalmazásával, melyeket akkor cserélünk, ha
1-1 játékos kiesik.
Dobj! Fuss!
A játéktér: tetszőleges méretű
terem, vagy udvar
Eszközigény: labdák, vagy
dobókorong (frisbie)
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 4 fő
Előkészítés: A játéktérre
krétával /udvaron a salakba/ egy képzeletbeli négyszög négy csúcsára
tornakarika méretű kört rajzolunk. Teremben esetleg tornakarikát használjunk,
vagy tornaszalagot, de ekkor hívjuk fel a figyelmet a balesetveszélyre!
A játék menete: minden játékos
két élettel rendelkezik. A labdát, dobókorongot kell úgy dobni a társnak, hogy
ő úgy tudja megfogni, hogy ne kelljen kilépnie a karikából. Aki elejti vagy
rosszul dob életet, veszít. Amikor egy játékos már kiesett, akkor kezdődik a
futkosás. Dobás után a dobójátékosnak át kell szaladnia egy üresen álló
karikába. Ki lehet ejteni őt úgy, hogy ha már látjuk hova fut, megpróbáljuk
előbb a karikába dobni a labdát. Nagyon jó ügyességi és taktikai játék ez:
egészen kiválóan fejleszthetőek a kognitív képességek is.
Szabályok:
·
Rossz az a dobás, melyben a dobott eszköz
elkerüli a karika vonalát vagy túl magas.
·
Nem
dobhatunk a térd vonala alá (túl alacsonyan), mert abból a labda földre
csapkodása lesz, ilyenkor figyelmeztessük a játékos, többedszerre vonjunk le
tőle egy életet „rossz dobás” címén
·
Az életek folyamatosan fogynak, de játszhatjuk
úgy is, hogy minden kiesett játékos után ismét két élettel rendelkeznek a bent
maradtak.
A játék rugalmasan alakítható
több játékosra is, mi már játszottuk tízen is. Ha labdával játszatjuk és
ügyesek a tanítványaink, akkor a döntőben (két megmaradt játékos esetén)
kicserélhetjük a labdát egy kisebb méretűre.
Csörgőlabda
Ezt a játékot a látássérültektől
vettem „kölcsön” és alakítottam át a céljainknak megfelelően.
A játéktér: tetszőleges méretű
terem
Eszközigény: labda
Gyereklétszám: tetszőleges, de
legalább 3-3 fő
Előkészítés: A játéktér
végében kijelöljük a kaput, ami nálunk a terem egyik végében a derékmagasságig
érő radiátorborítás, másik végében a (szerencsére) ugyanolyan magas alsó
ablaksor. Máshol jelezhetjük például kifeszített kötelekkel. A kapu a terem
teljes szélességében végigér.
A játék menete: A csapatok
feladata, kihasználva a terem falait is, hogy a labdát bedobják, gurítsák az
ellenfél kapujába. Ha a labda éri a hátsó falat, az találatnak, gólnak számít.
Mivel a szobánk nagyon kicsi, ezért könnyű a védekezés, így én általában 3
gólig játszatom. Nagyobbakat buzdíthatunk arra, hogy használják ki a terem
oldalait is.
Szabályok:
·
A labdával nem szabad lépni, tehát hátulról
lehet csak elindítani.
·
Nálunk „rossz” a linóleumborítás (égéshez
hasonló sebeket ejt), így én állva játszatom a játékot. Kedvezőbb körülmények
között lehet mászva, ülve is játszatni.
Kisebbeknél megengedhetjük, hogy
előre szaladva a félpályáig, onnan dobjanak vagy gurítsanak, de hívjuk fel a
figyelmet, hogy ekkor otthagyva a helyüket, kockáztatnak is!
Érdemes szigetelőszalaggal
megjelölve a kapuk elejét és a terem falára felhívó szalaggal „vakon”, valóban
csörgőlabdával kipróbálni ezt a játékot: tanítványaink hadd ízleljék meg a
sérüléssel élő emberek világát. Erre a célra én a téli időszakot (sálak)
választom.
Néhány kiegészítés –
tippek, trükkök
·
Az imént ismertetett játékok természetesen
tovább variálhatóak: alkalmazhatunk tematikus játékokat, mint például: találat
esetén a játék megáll egy pillanatra és az eltalált játékosnak hangosan egy
állatot, növényt stb. kell kiáltania, olyat, amit még más nem mondott. Ezzel
csatlakozhatunk más tantárgyak témaköreihez, bővíthetjük ismereteiket. A
gyerekek szeretik, nem érzik úgy, hogy tanulnak, hiszen ezzel egy újabb
lehetőséget kapnak a bent maradásra. Amennyiben olyat mondanak, ami már volt
(memória), vagy nem tudnak 5 másodpercen belül mondani egyet (a pedagógus
feltartott kezén „számol”), akkor kiesnek.
·
Minden kidobó játékot differenciálnunk kell a
gyerekek egyéni képességeinek megfelelően. Ha van olyan, és minden osztályban
van, aki tart a labdától, akkor alkalmazzunk például különböző méretű
szivacslabdákat. További szempont a fiúk és lányok kérdése: vegyes csapatokban
a lányok többnyire kénytelenek háttérbe húzódni illetve szívesen húzódnak a
háttérbe. Ilyenkor tegyünk be a játékba egy más színű „lánylabdát”, amivel csak
lány dobhat (természetesen fiút is), fiú nem. Tovább két változatban folyhat a
játék: a, ha az utolsó lány is kiesett, akkor vele együtt kiesik a labda is a
játékból; b, a lány kiesése után két labdával folytatódik a játék.
·
A differenciálás mutatkozzon meg a labdák
méretében és anyagában is: például sérült tanulóim, a nagyobbak,
zsinórlabdáznak pingponglabdával is, a kisebbek pedig strandlabdával is.
Ugyanezek eszközök a kidobó játékokat is meg tudják színesíteni.
·
Játszathatunk úgy kidobó játékot, hogy a kiesett
végrehajt valamilyen feladatot (például hátsó függésben 2 lábemelés) és újra
visszaállhat a játékba. Ezzel megoldhatjuk a kis létszámból adódó rövid és nem
túl izgalmas játékok problémáját.
·
Számtalan variációt alkalmazhatunk: a piros
labdára egyet kell guggolnod, ha eltalál, a kékre csinálj egy felülést! A
gyerekek szívesen hajtják végre a játék kedvéért a feladatokat, észrevétlenül
fejleszthetjük őket.
